A horgászattal kapcsolatos első élményeim természetesen spiccbottal kezdődtek, gyermekkorom óta hobbim a horgászat, ami mára talán már szenvedély. Végigmentem a horgászat képzeletbeli ranglétráján, ami a spiccbotos keszegezéssel kezdődött majd jöttek az orsós botok, úszózás, nádi pontyozás, fenekezés majd a pergetés. A pergetés elég meghatározó volt, több éven keresztül csak pergettem, kisebb nagyobb sikerekkel, igazán nagy halat nem sikerült fognom, de kitartó voltam nagyon jól elszórakoztam akár a tenyérnyi sügérekkel akár a 1-2kg-os csukákkal, balinokkal. Sokat jártam a vízpartot, az élő Tiszát, valamint a holtágat. Láttam is, hallottam is hogy nagyon szép pontyokat, amurokat fognak a horgászok, majd elkezdett motoszkálni bennem valami…. Ha jól visszaemlékszek 8 évvel ezelőtt kezdődött el, amikor a pergető botokat, picit félre tettem, és beújítottam az első bojlis botokat. A pontyhorgászat nem indult zökkenőmentesen. Nagyon sokat olvastam utána csalik, csalizás, etetés, de aminek sokat köszönhetek a sok vízparton töltött idő és persze a saját tapasztalat. Igaz nem a legkönnyebb tereppel kezdtem, a pontyhorgászat az élő Tiszán kezdődött.

 

Meredek parton felállított tri-pod, rajta a botok beélesítve várják a halakat.

 

Első lépések.

Próbáltam Tapasztaltabb Tiszai horgászok segítségét kérni, többször volt a válasz hogy „etess jó sokat és beáll a hal”. Na igen ez első nekifutásra jól hangzott… Nekiálltam a kukoricát főzni, erjeszteni, majd a kiszemelt helyen megkezdtem az etetést. Minden nap, ha esett, ha fújt, ha szikrázó napsütés volt én mentem és szorgalmasan etettem. A végszerelékem nagyon egyszerű volt, gubanc gátló, 100 g ólom, kis horog és hajszálelőkén felkínálva 1-3 szem kukorica.

 

Általam használt csalizási mód 1és 3 szem kukoricával.

 

 Ahogy az időm engedte délutánonként meghorgásztam a helyet. Késő estig, sötétedés utánig próbálkoztam, de dévérkeszegen kívül (igaz azok 1kg-on felül voltak, sőt voltak 2kg felettiek is) nem vette fel semmi a fűzött kukoricát, próbáltam 1szem kukoricával próbáltam 3 szemmel, de a dévéren kívül nem volt rá jelentkező.

 

 

 

Kicsit nyúzottan, még a pontyok váratnak magukra.

 

Majd egy nap rászántam magam hogy megnézem, egy egész napos horgászat mit hoz. Ha horgászatról van, szó nem okoz gondot a korai kelés. Hajnal 3 kor keltem 4 órakor már a parton voltam, csendes volt a víz nem lehetett se látni se hallani a halak ugrálását. Pára kúszott végig a tükörsima vízen.

 

Csendélet

 

Éreztem, hogy ez a horgászat kicsit más lesz. A tripodot felállítottam a végszerelékek elfoglalták a helyüket. És végre megtört a jég…

 

Megérkezett az első várva várt tiszai ponty

 

5 óra körül talán be is szunyókáltam egy picit de hamar magamhoz értem amikor megszólalt az egyik elektromos kapásjelző, az a hang beleégett a fülembe, nagyon erőteljes húzós kapással jelentkezett az első ilyen módszerrel fogott pontyom. Nem nagy hal volt, de éreztem, ahogy fárasztottam, hogy elkezdődött valami… A következő napokban rá kellett jönnöm, hogy amit kinéztem helyet ott csak reggel jár a hal. Folyamatos etetés mellett minden nap fogtam pontyot. Nem nagyokat 2-3 kgosak voltak, de reggel 5 és 8 óra között mindig ott voltak, nap további részébe kapásom se volt csak elvétve a dévérek. Természetesen itt megjegyezném, óvjuk a halainkat, nem kell minden halnak a tepsibe végeznie, sajnos nagy probléma, egyes horgászok telhetetlensége. Nem azt mondom, hogy senki ne vigyen haza halat, de tudják tartani a mértéket, nem kötelező az összes halat elvinni. Nagy probléma szerintem a környékünkön, hogy ha az adott horgásznak nem is kell a hal, inkább elajándékozza mintsem, hogy visszaengedje. Tanuljuk meg visszaengedni nem csak a méreten aluli halat, de a nagyokat is, legyen élmény majd a gyermekeinknek is.

 

Fényképezés után…

 

…jó érzés látni szabadon elúszni a halat.

 

Az első nyár, amikor elkezdődött a pontyhorgászatom nem volt zökkenőmentes, de vettem az elém gördülő akadályokat. A tanuló pénzt meg kellett fizetni, de megérte. Majd jött a téli kényszerpihenő, de tudtam, hogy tavasszal és nyáron a pergető botok maradnak a sarokba és tovább üldözöm a pontyokat. A következő tavasszal megkezdtem az etetést a helyemen, és jöttek a pontyok, de 4kg felé nem tudtam menni. Elkezdődött az újabb fejezet, és megpróbáltam keresni a nagyobb halakat. Ekkor még nem tudtam, hogy az előttem álló szezonban mi vár rám, a legmerészebb álmaimat is felülmúlta, de ez legyen egy következő történet.

 

"Károly Attila"

Magic Maggot Team