Nem a méret a lényeg!

Hiába, nem a méret a lényeg!
Örök téma:
- A hosszú az jobb?
- Jobban lehet vele teljesíteni?
- Irigyelni fognak, hogy nekem nagyobb van, mint másoknak?
Nem, nem kedves olvasó. Van szituáció, ahol az a jó, ha nagy, van, hogy hátrány!
Szakítottam első tesztes hagyományommal, és egy számomra ismert tóra, de nem a! kedvenc vizemre vittem le kipróbálni az új szerzeményt, ami a későbbiekben kiderült, szerencsétlen döntés volt.
Altkirch (Oberweicher) a helyszín, amely nagyjából 12Ha területen helyezkedik el. Bővelkedik fél-másfél kiló közötti bajszosokban, emellett kárásszal, keszegfélékkel, tokkal és ritkaságnak számító feketeamúrral is találkozhatunk.
Három napja, hogy megérkezett az új botom Angliából! Végre, már nagyon hiányzott, hónapok óta nem foghattam a kezemben feeder boton kívül mást.
A Magic Maggot csapat tagjaként elhivatottan kergettem a töltőkosárral az áldozatainkat, de be kellett lássam, itt az ideje csavarni egyet a dolgon.
Őszi napfelkelte, 8 órási kezdés, hogy lássak is valamit. Nem túl korai.
A táskám mélyére pillantottam, megláttam az új pelleteket! Magic pellet, ezaz!
Gyors kiszerelés és fotó után már ment is a kupakolás a 14 és fél méteren 76cm-es vízbe! Jól látod! 76! Ilyen nincs....
Őszi szomorkás, ködös idő volt, nem túl bíztató ekkora mélységben kutatni a reggeli 6 fokos időben.
Kereken 2 poharat toltam be a halas-csontis, és 2-őt a vanillia-citrom-méz kombinált pelletből, amik mellé fél-fél kupaknyi Csali Hungária vegyes csontit juttattam be.
Szemben a még fejlámpás ürgéket lehetett hallani, amikor az etetés bal szélén hirtelen eltünt a 0.2grammos készség, majd egy puha emelés után a gyárkéményre visszavágott toppból jó 6 méterre szaladt ki a piros Dual Core. Nem tartott sokáig az örömöm, 2 nekifutás, majd csattant a damil, elszakadt a 22-es direktbe kötött szerelék a horog felett. Lányos zavaromban, kissé lefagyva csak arra tudtam gondolni, Tomi! Lődd a pelletet!
Gyors kötés után ütemesen kezdtem a szokásos módon a teli kosár csontit és a Magic pelletet az úszó köré csúzlizni, aminek hála, egy kiló körüli ponty volt a jutalmam.
Gyors visszaengedés, újabb kapás. Na ez tettszik! Folytattam ugyanezt körülbelül 20 percig, majd semmi.....
Sem mozdítás, sem apró buborékok, mégcsak egy pisszenés sem. Na várjatok csak! Előkerült a tuti.
Most végetek! A csonti-pellet kombót csak csontira cseréltem, csak azt kupakoltam apránként az etetés helyére, amit minden egyes adag után egy tenyeres sügér, vagy vörösszárnyú keszeg kísért.
Felnéztem, a reggeli ködnek és nyirkos növényeknek se híre, se hamva, lassan tavaszias idő kerekedett. Eszembe jutott - basszus, halat még nem fotóztam!
Rakósbotom hegyére pillantottam, de a gumi nem szaladt ki, itt baj lesz..... Kicsit kapkodva, elkezdtem újra bugyogtatni a vizet pár szem csontival, aminek meglett a jutalma, végre, ezaz, meg lesz az a fotó.
Szomszédomra tekintettem, aki látta rajtam, segítségre szorulok.
-Gyere haver, készíts gyors egy képet kérlek, ha kijön!
A kolléga mögöttem izgulta végig a fárasztást, főleg, mert a kis szépség a móló alá vette az irányt.
2-3 perc, és már a szákban pihegett a 8 kiló körüli kis ellenfelem.
Hatalmas vigyorral az arcomon emeltem ki ellenfelem a hálóból, fotóra készen, mikor.........placcs! Kiugrott a kezemből, egyenest a vízbe!Wáááá, el sem hiszem. Nincs kép. Nincs kép!
Körbenéztem, mindenki feeder bottal, esetleg bojlis készséggel van jelen. Csak ez a jómadár hadonászik ezzel a petrencés rúddal.
Hiába, itt és most nem ez a legjobb fegyver.
Ezzen bosszankodva összepakoltam. Annyira lógott az orrom a szomorúságtól, majbem odacsuktam a kocsi ajtajával. Hazafelé utón ütött belém a gondolat
- a kamera és az állványa is a táskában volt elcsomagolva, de túl izgatott voltam az új bot miatt-
És hogy mi a tanulság?
Ha arra készültök, hogy felavattok egy új botot, vesztek a felvételekhez csere memóriakártyát is, ne nyomja el a vágy és a kíváncsiság dicső pillanatok megörökítését.
Állványra fel, RECORDING!
Írj hozzászólást